Az Armada története

1993. június 13-án a Zalaegerszeg-Do- rog másodosztályú labdarúgó mérkőzésen alakultunk meg, melyet 1-0-ra megnyer- tünk.

A szervezett szurkolással, csoportosulással viszont nem itt találkoztunk először, hiszen kosárlabda csapatunkat ekkor már évek óta bíztattuk a Torcida nevű formációban. Röviddel előttünk pedig a stadionban is alakult egy csoport Brigade della Morte néven, akik azonban fél évvel később egyesültek velünk. Nevünk, egy kosárlabda mérkozésre járó szurkoló ötlete volt, így lettünk mi a Blue Armada. Ekkor még fogalmunk sem volt, hogy Armada néven Rijekában már működik egy tábor, csak később tudtuk meg. Célként mi is a szervezett szurkolás meghonosítását tűztük ki, amely addig csak a csarnokban működött. Eleinte döcögött az egész. 15-20-an voltunk, s a törzshely kiválasztása sem volt túl szerencsés, az eredményjelző felöli kapu mögött székeltünk. Nem sokkal utánunk hasonló célokkal alapították meg a Western Front nevű csoportot is, akik később szintén beléptek hozzánk. Úgy gondoltuk, egységesen többet tudunk fejlődni! Az 1995-96-os idényben átköltöztünk a hosszanti lelátóra, a hazai kispad mellé. Nevünkből elhagytuk a ZTE színére utaló "blue" szócskát, s simán Armada néven dolgoztunk tovább. Létszámunk ekkor már 40-50 fő körül mozgott. Legjobb időszakunk az 1997-1999 közötti két esztendő volt, mikor létszámunk száz főre is felduzzadt. Ekkor készítettük a legtöbb koreográfiát és pirotechnika is rendszeresen volt a hazai mérkőzések alkalmával. Napjainkban már csak 30-40-en vagyunk (munkahely, család...), viszont 2000 tavaszától működik egy szekciónk. Ők az Armada Ultras. Fiatal, ultraszemléletű tagjaik vannak, jelenleg 25-30 fő. Egyre több mérkőzésen próbálkoznak látványossággal, ők jelentik csoportunk jövőjét! Egyébként volt még néhány kezdeményezés régebben is (Settore 11, West Side Ultras), de egyik sem bizonyult életképesnek. Lehet, hogy létszámunk nem túlzottan acélos, de Zalaegerszegen nincsen igazából szurkolói múlt. Csapatunk legkiemelkedőbb eredménye két negyedik helyezés volt, még a nyolcvanas évek közepén. Eleinte szedtünk tagdíjat is, mely aztán megszűnt. Ha szükség van pénzre, akkor összeadjuk. Ajándéktárgyak csak a tagok részére készültek. Gyártottunk sálakat, de mára már senki sem viseli közülünk. Csináltattunk ezen kívül széldzsekit és baseball sapkát is. Az évek során megőriztük transzparenseinket, de mostanság csak a sötétkék alapon fehér betűset (Magyarországon csak általunk használt betűtípussal) rakjuk ki. Egy időben elég sok rudas zászlót készítettünk, most ezt már az ultrák csinálják. Nevünkhöz fűzodik néhány koreográfia, melyek közül a legszebb és a legnagyobb a Magyarország-Szlovénia és a Zalaegerszeg-Nagykanizsán bemutatott volt. Az az igazság, hogy görögtűzezést jobban kedveljük! Ezt elég sok találkozón bizonyítottuk is. Utazásainkat busszal és autókkal oldjuk meg, mostanság viszont utóbbi dominál. A velünk párhuzamosan az NB I-ben szereplő csapatok vendégszektoraiban, Békéscsabát és Nyíregyházát kivéve, mindenhol megjelentünk kisebb-nagyobb létszámmal. Általában a nyugati országrészben többen utazunk. Kosárlabda mérkőzések alkalmával is volt néhány emlékezetes turnénk Sopronban, Körmenden, Fehérváron. Egy alkalommal a Dózsa Gy. úti Honvéd-csarnok falain kívül rekedt 200 zalai, de még így is jutott 400 szurkoló belülre. Napjainkban kizárólag a focistákat kísérjük idegenbe. Részt vettünk néhány balhéban is, melyek közül kiemelhetők a '94-95-ös Zalaegerszeg-Nagykanizsa, a '97-98-as Zalaegerszeg-Győr, a '98-99-es Győr-Zalaegerszeg és Haladás-Zalaegerszeg. Ezen eseményeken csak szurkolók hadakoztak egymással. Egyetlen csoport látta a hátunkat. A '94-95-ös Zalaegerszeg-Újpest mérkőzés előtt történt az eset. Az igazsághoz hozzátartozik, akkor még elég rutintalanok voltunk. Az új törvény bevezetése miatt már nem nagyon erőltetjük az erőszakot, gondoljuk a többség megért bennünket. Barátaink a ferencvárosi szurkolócsoportok. A kapcsolat 1994 tavasza óta él, s mellette rengeteg privát barátság is kialakult a két tábor tagjai között. Jó viszonyt ápolunk a szegediekkel is, de velük sajnos nagyon ritkán találkozunk. Ellenségeink sorát a Haladás vezeti, s őket követi a megyei rivális Nagykanizsa és a Győr. De e három táboron kívül is van még néhány unszimpatikus csoportosulás. Legjobb fellépésünknek a '97-98-as szombathelyi túránkat tekintjük (2-0), ahol kb. ezer zalai tombolta végig a másfél órát. Ekkor mutattuk be legszebb idegenbeli koreográfiánkat. Fehér csíkokkal hat részre osztottuk a vendégszektort, melyek közötti részt kék kartonok fedték. Mindegyik részben egy-egy hatalmas betű jelent meg, s így vált kiolvashatóvá csoportunk neve az Armada. Még a szimpla szurkolók is végig bíztatták szeretett csapatunkat. Erőszak terén a legmaradandóbbat 1999 tavaszán Győrben nyújtottuk. Az egész egy győri telefonhívással kezdődött, melyben a White Hunters verekedésre invitált bennünket. Kb. tíz perccel a kezdés előtt futottunk be egy busszal és 19 autóval. Úgy kétszáz hazai várt ránk a vendégpénztár feletti sétányon. Mikor még csak néhány tagunk lépett át a bejáraton, a győriek megindultak feléjük. Ezt látván felbőszülve törtünk át a bejáraton, s támadtunk rájuk, akik csak rövid ideig tudtak ellenállni. A késve reagáló rendőröknek sikerült kimenteni a hazaiakat kezeink közül. A találkozón többször is összeverekedtünk a rendőrökkel, s kétszer ki is hátráltak a szektorunkból. Aznap este Győr belvárosában portyáztunk autókkal, s minden helyi mobot (Ultra Arrabona, White Hunters) szétkergettünk. Zárszóként üdvözletünket küldjük barátainknak, szeretnénk ha csoportunk még sok remek hangulatú mérkőzésen képviselné magát. Weblapunk címe: www.armada93.hu   A Fighters Ultras '04 története:

A csoport 2004 nyarán jött létre. A ZTE mérkőzéseire rendszeresen járó, rendre az Armadában szurkoló fiatalok hozták létre. Azon az ominózus nyáron vetődött fel az ötlete egy saját csoport megalakításának. A csoportnak a Blue Fighters nevet adták. A későbbiekben a "Blue" szócskát elhagyták. Csoportjuk az olasz stílust képviseli. Első drapériájuk nem igazán sikerült igényesre, ez a sietségnek volt betudható. Bemutatkozásukra a Kaposvár elleni, hazai mérkőzésen került sor a 13. szektorban. A szurkolás nagyon kezdetleges volt. Fiatalkoruk ellenére próbálták a tőlük maximumot nyújtani, mind szurkolásban, mind látványban. Első szezonjukban Kaposvárra és az Üllői útra sikerült eljutniuk. Második évükben átjött a keletire az Amici is, ekkor kicsit háttérbe szorultak. Ebben a szezonban már sokan lemorzsolódtak a tavalyiakból, így alakult ki az a 15-16 fős társaság, akik rendszeresen hazain és idegenben is tudják képviselni a csoportot. Egy nagyon jó kis társaság volt kialakulóban. Debrecen, Diósgyőr, Újpest, Kispest kivételével, mindenhol megjelent a csoport. A 2006/2007-es kiírásnak újult erővel vágtak neki, új drapériát készítettek. A Győr ellen újra pirotechnikát vetettek be.